Ugrás a fő tartalomra

M. J. Arlidge - Ecc, Pecc (Helen Grace #1)

Ez él, az meghal. 
Más választás nincs.


A lány félholtan jött ki az erdőből. 
A története hihetetlen volt. Mégis igaz. 
Minden egyes iszonyú szava.

Pár nap múlva előkerül egy másik kétségbeesett megmenekült – lassan összeáll a séma. Az áldozatokat kettesével rabolják el, és szörnyű választás elé állítják őket: ölsz vagy megölnek.

Az életedet vagy az eszedet veszítenéd el inkább?

Helen Grace felügyelő a démonait legyűrve kapaszkodik fel a csúcsra. 
A láthatatlan szörny utáni nyomozás során felmerül, hogy a megoldás kulcsa a túlélőknél – a gyilkos eleven névjegyeinél – lehet.

És hiába jár sikerrel, újabb ártatlanok halnak meg…


Már első ránézésre megvan ebben a könyvben minden, ami egy jó könyvhöz kell: figyelemfelkeltő cím, ütős borító és a fülszöveg is egy teljesen egyedi történetet sejtet. Így hát nem is csoda, hogy imádtam.

Sok olyan könyvet olvastam már, ami krimisorozat része, és a sorozat köteteit egy személy, a nyomozó személye kapcsolja össze. Ilyen például a Ne sikíts! Mark Heckenburg nyomozóval, a Démoni suttogás Mila Vasquezzel és a Kakukkszó Cormoran Strike-kal is, csak hogy hármat említsek. És hát ilyen esetekben nem igazán ismerjük meg a nyomozót, hiába ő a történet főszereplője, amit én egy kicsit nehezményezni szoktam (ez alól kivétel Strike persze). De ennél a könyvnél másképp volt. Itt a nyomozónő Helen Grace szerves, aktív része volt a történetnek, rengeteget megtudhattunk a múltjáról és végül jóval nagyobb szerepe volt a gyermekkorának abban, amik történtek, mint elsőre gondoltuk volna. Nagyon remélem, hogy a Gabo Kiadó kiadja a sorozat következő köteteit is, mert Helen nagyon szimpatikus "főhős", és szeretnék még többet megtudni róla, mindemellett olvastam a véleményeket a könyvről, és szinte csak szuperlatívuszokban beszélnek róla, amivel mélységesen egyet kell értenem. Hiszen ez a könyv csodás. Már amennyire egy értelmetlen halálokkal és erőszakkal teli könyv csodás lehet.


Nekem nagyon tetszett az alaptörténet, a mód, ahogyan a gyilkos kiválasztja az áldozatait és ahogyan választások elé állítja őket. Azt hittem, hogy az első ilyen eset után unalmas lesz, de nem! Mindig csavargatta egy kicsit a szálakat az író, és amikor azt hittük, hogy tudjuk, mi fog történni, bedobott egy bombát, és bumm! Ki gondolta volna? Számomra egy kicsit a Fűrész filmekhez hasonlított, amiket imádok, szóval ez egy pozitívum! :)

Be kell vallanom, egészen az utolsó 50 oldalig nem tudtam megfejteni, hogy ki a gyilkos. És ez jó! Ez nagyon jó. Olyan szinten izgalomban tartott, hogy amikor elértünk a "végjátékhoz", és jött az utolsó pár fejezet, amiben még izgalmasabb lett a történet, csak arra gondoltam: Jézusom, lehet még ennél is izgalmasabb?

Nagyon, de nagyon ajánlom mindenkinek, aki szereti a krimi/thriller/light horror műfaját, szerintem ez a könyv ezeknek a műfajoknak az egyik kötelező eleme. Olvassátok, borzongjatok, és várjátok a folytatást! :)

Szereplők

Helen Grace

Charlie Brooks

Mark Fuller


Kedvenc idézetek

"Az apám mindig is nagyivó volt – sör, almabor, neki minden jó volt, csak rátehesse a kezét –, és anya sem akart lemaradni mögötte. Így könnyebb volt elviselnie a verést, és gondolkoznia sem kellett. Ha túl hosszú időre kijózanodott volna, még rájön, micsoda trágyadomb az élete, és inkább bedugja a fejét a sütőbe. Bizonyos értelemben azt kívántam, bár megtenné."

"A férfiak állítólag minden mástól függetleníteni tudják a szexet. Képesek kikapcsolni az érzelmeiket, és a farkukkal gondolkozni."

"Nehéz örülni a karácsonynak, ha vér tapad a kezedhez."

"Volt egy földgömbünk kiskorunkban. Világítós. Isten tudja, miért, vagy honnan tettünk szert rá. Nem voltunk egy művelt család, az anyám földrajztudása addig terjedt, hogy hol van a legközelebbi italbolt."

"Van abban valami sajátosan szomorú és lehangoló, ha egy irodában még ott maradnak a karácsonyi díszek, miután elmúltak az ünnepek."

"Furcsa, de ha már tudod, hogy valami rosszat készülsz tenni, menten jobban érzed magad. Mámorító, euforikus, felszabadító érzés. Senki sem sejti, hogy mit tervezel. Senki sem állíthat meg. Ez a te mocskos kis titkod."

"Élénken emlékszem az arcára. A térdére ültetett, és mesterkélten elmélyített hangon megkérdezte, mit szeretnék legjobban karácsonyra. Én mosolyogva a szemébe néztem, és azt mondtam: „Szeretném, ha az apám meghalna.”"

★★★★★★★★★★ (10/10) - Kedvenc!

INFORMÁCIÓK
Kiadó: Gabo
Megjelenés éve: 2015
Oldalszám: 396
Sorozat: Helen Grace
Eredeti cím: Eeny, Meeny

A bejegyzés a Gabo Kiadó jóvoltából jöhetett létre.

Megjegyzések