Fandom Friday #4 - Olvasás #4

Amikor elkezdesz olvasni egy fantasztikus könyvet (vagy sorozatot nézni vagy egy játékkal játszani), és szinte már beleszeretsz a történetbe... de aztán véget ér. Ilyen érzés: Miért kellett véget érnie? Annyira hiányzol...


*20 év múlva*
Lányom: Anya, tetszik ez a könyv
Én: Omg sajnálom
Lányom: Mi?
Én: Felhívom a tanárokat
Lányom: Miről besz...
Én: Tudatom velük, hogy a jegyeid romlani fognak
Lányom: Miért?
Én: Attól tartok, elindultál a lejtőn.
Lányom: Miről beszélsz?
Én: Akár már búcsút is mondhatsz a barátaidnak.
Lányom: De én...
Én: Segítsek a blogodban?
Lányom: De nekem nincs bl...
Én: Majd lesz.
Lányom: De...
Én: Shh. Már megtörtént. Innen már nincs visszaút.

Minden könyv egy tardis, kívülről ártalmatlan, belülről nagyobb, és képes vagy általa időn és téren át utazni.

Jobban szeretem a könyveket, mint az embereket. Nincs szükségem terápiára, amíg elveszhetek egy könyvben.

Ez a könyv kitépte a szívemet, és apró darabokra törte, aztán a földbe taposta, és a könnyeim tengerében úsztam és örök szomorúságban vergődtem. Tessék, olvasd el.

8 módja, hogy tedd túl magad egy szereplőn:
1. Nem fogod
2. Nem teszed
3. Nem teheted
3. (kétszer van hármas, na mindegy) Nem fog megtörténni
4. Meg se próbáld
5. Egyszerűen nem teheted.
6. Ne is pazarold az idődet
7. Meg se próbáld
8. Lehetetlen
Sok sikert

Ragaszkodj ahhoz az emberhez, akivel csendben tudsz olvasni.

Imádom azt a hangot, amikor befogod és hagysz olvasni

A könyvtárosok tábornokok a tudatlanság háborújában.

Amikor film készül egy könyvből, a történet sok része elveszik.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése