Ugrás a fő tartalomra

David Levithan - Rachel Cohn: Dash és Lily 12 napja (Dash és Lily #2)

Dash ​​és Lily életük legszebb karácsonyát élték át tavaly (az előző kötetben), miután különös rejtvények megfejtésével egymásra találtak. Eltelt egy év, megint küszöbön a nagy ünnep, ám úgy tűnik, most rögösebb út vezet a boldogsághoz. Lily imádott nagypapája szívinfarktust kapott, és lassú lábadozása beárnyékolja a vidámságáról híres lány mindennapjait. Még karácsonyfát is elfelejt venni. Ráadásul mintha Dashsel kezdenének eltávolodni egymástól: kapcsolatukon repedések keletkeznek. Dashnek tizenkét napja marad, hogy félretegye a karácsonnyal kapcsolatos fenntartásait, és megpróbálja átragasztani barátnőjére a New York utcáit belengő ünnepi hangulatot. Küldetéséhez kénytelen igénybe venni furcsa barátai, valamint Lily ellenséges bátyja, Langston segítségét is. Vajon sikerül meghozniuk Lily kedvét a karácsonyhoz? Olvadásnak indul-e a szerelmesek közötti fagyos légkör? Dash és Lily legújabb, megpróbáltatásoktól sem mentes adventi kalandjai garantáltan megdobogtatják majd az olvasók szívét.



Elég nehéz megfogalmaznom a gondolataimat ezzel a könyvvel kapcsolatban, mert először is nagyon meglepett, hogy a Dash és Lilynek van folytatása. Aztán a semmiből jött a második rész, és ez nyilván feltornázza az elvárásokat. Hiszen ha az első könyv csodálatos és óriási kedvenc, hogy lehet ezt még überelni? Sajnos azt hiszem, ennél a könyvnél nagyobbak voltak az elvárások, mint kellett volna, mert nem voltam vele maradéktalanul elégedett.

Szó sincs róla, hogy rossz lenne. Tetszett, mert imádom Levithan stílusát, és az előző részben megszeretett főszereplőink újjáéledtek ebben a kötetben is, ugyanolyan viccesek és szarkasztikusak voltak a párbeszédeik, mint az első részben, és voltak azért jócskán imádnivaló pillanatok, és könnyfakasztóak is.

Ami viszont kicsit csalódás volt számomra, hogy míg az első kötet olyan, mintha az ember egy csodás karácsonyba csöppenne, ez a könyv inkább letargikus és lehangoló, épp az ellenkezője az elődjének. Kicsit rossz kedvem lett Lily Grincs-ségétől, de a végén kárpótolt minket a szerzőpáros, és a könyv közepétől ismét szárnyalt a történet a maga humoros, habos-babos, szarkasztikus és ünnepi módján. Szóval a végén szépen kiegyenlített Levithan és Cohn, helyreállt a világ rendje, ezért el tudok siklani a kezdeti döcögősség felett.

Szerintem aki szerette az első könyvet, annak mindenképp el kellene olvasnia ezt is, mert a maga hibáival és kezdeti esetlenségével együtt a végeredmény egy szívmelengető történet lesz. :)


Szereplők


Kedvenc idézetek

Ha Lily választható téma volna a Mindent vagy semmit!-ben, akkor arra a kérdésre, hogy „Mi az, amit egyáltalán nem ért meg?”, a válasz úgy szólna: „A pasik!”

– Egyet se félj! – nyugtattam meg. Majd elsütöttem azt a mondatot, amely az idők hajnala óta a New York-i kereskedelem alapját képezi: – Ismerek valakit.

…Elég durva képmutatásnak tartom, hogy minden év végén nagylelkűségről papolunk, majd azon melegében meg is feledkezünk róla, mihelyst lapozunk egyet a naptárban.

Ólomkatona szívemben elvileg nem lett volna hely Lilynek, ő mégis beszuszakolta magát. És hozta magával a karácsonyt.



INFORMÁCIÓK
Kiadó: Tilos az Á
Oldalszám: 256
Megjelenés éve: 2016
Eredeti cím: The twelve days of Dash and Lily
Rendeld meg!

★★★★★★★★★☆ (9/10)

A bejegyzés a Tilos az Á kiadó jóvoltából jöhetett létre

Megjegyzések