M. R. Carey - Kiéhezettek

A történet a jövőben játszódik, az emberiség nagy része egy gyorsan terjedő fertőzés áldozatává vált. A fertőzést egy különleges gomba okozza, amely a szervezetbe jutva átveszi az irányítást a gazdatest idegrendszere fölött. A fertőzöttek, a „kiéhezettek" gyorsan elveszítik személyiségüket, emberi mivoltukat, és egészséges emberek húsával táplálkoznak.
A egészségesek védett városokba húzódtak vissza, vagy „guberálókká" válnak, azaz veszélyes bandákhoz csapódva próbálják túlélni a helyzetet. 
Egy jól védett katonai bázison különleges gyerekeket tartanak fogva, egymástól is elzárva. Ők is kiéhezettek, azonban megőrizték emberi tulajdonságaikat sőt, kiemelkedően magas intelligenciával rendelkeznek. A tudósok abban reménykednek, hogy segítségükkel – vagy inkább felhasználásukkal – sikerül megtalálniuk az ellenszert. 
Egy napon a kiéhezettek és a guberálók megtámadják a bázist, csak keveseknek sikerül megmenekülniük, köztük az egyik legintelligensebb kiéhezett gyerekkel, Melanie-val. A menekülőknek a kiéhezettekkel zsúfolt városokon át kell eljutniuk a biztonságot jelentő védett területre…


Ezt a könyvet már nagyon rég kinéztem magamnak angolul, a különleges címe miatt, így mikor megláttam, hogy megjelent, egyrészt nagyon örültem, és egyből röppent a kívánságlistámra, másrészt kicsit szomorú is voltam a magyar cím miatt. De most, hogy elkezdtem olvasni, rájöttem, hogy igazából más címet nem is lehetett volna adni ennek a könyvnek, mert hiába nagyon jó a címe angolul, magyarba átültetve nagyon erőltetett és magyartalan lett volna. Szóval hivatalosan is megbékéltem ezzel. :)


Ennek a könyvnek már az elejétől fogva nagyon különleges hangulata van, olyan leírhatatlan, de egyszerűen csak beszippant és nem tudsz magadról, a téged körülvevő világról, amíg olvasod. Nagyon tetszett ez az önmagából kicsavart világ, nagyon élveztem a bázis életéről szóló történeteket, igazán egyedi hangulatot kölcsönzött ez a bizarr hely a történetnek. Tetszettek még továbbá a mitológiai utalások, sok érdekes dolgot megtudtam (és még mondja azt valaki, hogy a kortárs, YA könyvekből semmit nem lehet tanulni!).

A főszereplő, Melanie, és kedvelt tanárnője nagyon közel kerültek a szívemhez, abszolút meg tudtam érteni azt a szeretetet, amit a gyermek érzett az egyetlen normális felnőtt iránt, akivel találkozott.

Voltak benne nagyon szívszorító részek, és olyanok is, amikor annyira feldühített egy-egy esemény, hogy legszívesebben földhöz vágtam volna a könyvet (bár ilyet nem csinálunk!!), szóval az érzelmek elég széles skáláját kiváltotta belőlem a történet, de az biztos, hogy nagyon nagyon tetszett, és ezután a lezárás után alig várom a folytatást!!

Szereplők

Melanie


Dr. Caldwell


Helen Justineau

Kedvenc idézetek


"A zene még a legvadabb lelkeket is megszelídíti, vagy valami hasonló baromság."

"Nagyjából elmondható, hogy a kiéhezettek gyakorlatilag állatok. Sosem mondják, hogy „Jó reggelt, Őrmester”, mielőtt az ember lekaszálja őket."

"A férfiaké az élvezet, a nőké pedig a szégyen."

Információk:
Kiadó: Kossuth
Megjelenés éve: 2016
Oldalszám: 456
Eredeti cím: The girl with all the gifts

★★★★★★★ (10/10)

A bejegyzés a Kossuth Kiadó jóvoltából jöhetett létre.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése