Ugrás a fő tartalomra

Janne Teller - Minden

Miért vannak előítéleteink? Miért közösítünk ki bárkit, vagy éppen miért emelünk zsarnokká? Miért hatalmaskodunk a kiszolgáltatottak felett? Miért vagyunk erőszakosak? Miért élünk vissza a bizalommal?

Janne Teller elsősorban fiataloknak szóló népszerű és sikeres könyvei élénk vitát kavarnak a világban. Elég, ha csak a Semmi körüli nemzetközi botrányokra gondolunk (a ma már kötelező olvasmánnyá avatott regényt először betiltották még a toleranciáról híres Dániában is!). A dán írónő Minden című novelláskötetében ismét olyan konfliktusokat helyez a középpontba, melyek mindnyájunkat érintenek, s életünk folyamán egész biztosan találkoztunk velük. Mi kényszerít például egy fiatalembert arra, hogy erőszakot alkalmazzon? Meg lehet-e érteni az intoleranciát és a szélsőségességet? A bosszú mikor elfogadható indíték, egyáltalán erkölcsileg elfogadhatóvá lehet-e tenni a bosszúállást? Janne Teller új, fontos és provokatív könyvében súlyos és kényelmetlen kérdéseket tesz fel, miközben szembesít tetteink legszörnyűbb következményeivel is.

Teller tömör, szófukar, nyers prózájával és a metafora erőteljes használatával kényszeríti az olvasót az állásfoglalásra, nem ad kibúvót, minden egyes novellában döntenünk kell helyes és helytelen, jó és rossz között. 
Nyolc történet, ami élesen belénk vág – asszimilációról és kirekesztésről, előítéletről és intoleranciáról, gyilkosságról és halálbüntetésről, erőszakról és bosszúról, integrációról és kulturális sokféleségről.

A Semmi elsöprő sikere utána valami hasonlóra számítottam az írónőtől, valami olyan regényre, ami beletapos a lelkivilágomba és darabokra tép. Ami miatt megkérdőjelezek mindent, amiben valaha is hittem. És hát arra nem számítottam, hogy a Minden egy novelláskötet lesz, mert nem igazán szeretem a novellásköteteket. Nem szeretem, hogy a történetek csak akkor indulnak be, amikor már majdnem végük. De ha ettől eltekintünk, mégis azt kell mondanom, hogy nem csalódtam Tellerben, és megint egy tökéletes, szívet tépő, fantasztikus könyvet tarthatunk a kezünkben általa. Természetesen semmi sem lehet tökéletes, így ebben a kötetben is volt egy pár novella, ami annyira nem nyerte el a tetszésemet, vagy esetleg nem értettem meg a mondanivalóját. Ebben egyébként szívesen fogadok segítséget - ha valaki értette azokat a novellákat, amiket én nem, nyugodtan írjon kommentbe, hogy mi felett siklottam el, mert érdekel, hogy mi volt Janne mondanivalója a különböző történetekkel. Na de most akkor egy kicsit boncolgassuk szét ezt a kötetet, novellánként:



Miért?

Ez egy icike-picike novella, végig egyetlen párbeszédből áll. Nincs különösebb csattanója, mégis valahogy beleborzong az ember. Vannak benne inspiráló gondolatok, mint például:

"Az lehet belőled, amit csak akarsz."

"Minden lehetséges."


Ahogy úgy ringatják a csípejüket, szemüket a földre szegezve

Ez kétségkívül a kötet egyik legerősebb novellája, ami az elfogadásról, az egyenjogúságról és a kirekesztésről szól. Számomra nagyon szívhez szóló volt, nagyon átjött a mondanivalója, főleg az utolsó mondatokkal. Ha mindenki elolvasná, talán az emberiség megtanulna egyet s mást arról, hogy nem baj, ha különbözünk egymástól.

"Mindenki olyan véleményt nyilvánít, amilyet csak akar. Mondják is a magukét. Akár van mondanivalójuk, akár nincs. … De vajon be tudják fogni a szájukat akár egy pillanatra is? De nem ám! Valaki mindig úgy gondolja, hogy feltétlen közölnie kell valamit. Akkor is, ha marhaság. Azért csak jár a szájuk. Mintha nem lenne jobb dolguk. Az ember fogja be a pofáját, ha nincs értelmes mondanivalója."


A török szőnyeg

Na ez volt az a novella, aminek a mondanivalóját egyáltalán nem értettem. Szóval aki késztetést érez rá, elmagyarázhatná. :)

"Apámmal kettesben lenni, nos, ez szinte lehetetlen, ha az ember négy gyerek közül a második."

"Néha a saját szívemben sincs elég hely magamnak."


A sárga fény

Nagyon megható, az elevenébe vág az embernek. Nem tudtam eldönteni igazából, hogy a lányok most spoiler! jelöld ki szexrabszolgák voltak-e, de szerintem igen. És amikor a beszélő burkoltan elmondja, hogy pontosan ugyanabba a helyzetbe sodorta önmagát és a testvéreit, mint ami elől elmenekült, hát az egy nagyon jelentős pillanat. Megdöbbentő.

"Semmi se szent, és senki sem az."


Míg a halál el nem választ

Hű, hát ez...egy kicsit morbid volt. Félreértések, vér, fájdalom mindenütt...De ettől függetlenül tetszett.

"Vannak dolgok, amiket meg kell tenni, akkor is, ha nem szabad."


Madarak, virágok, fák

Egy szívbemarkoló történet az iskolai bántalmazásról, kirekesztésről, a diszkriminációról és a fajgyűlöletről. Olyan tanmese, ami egy ütősebb csattanóval kötelező olvasmánnyá is válhatna.


A nyalóka

Eléggé valószínűtlen, eléggé zavaros és zagyva. Ez nem igazán jött be nekem.


Minden

A kötet címadó novellája egy kicsit filozofikusabb, kevésbé erőszakos, és hát őszintén megmondva nem igazán tetszett, bár vannak benne érdekes gondolatok, ez tény. De én nem vagyok ez a filozofikus típus.

"Az íráshoz valószínűleg kicsit őrültnek kell lenni. 
Én nagyon őrült vagyok."

"A dolgok gyakran épp olyanok, mint amilyenek semmiképpen sem."


Szóval mindent összevetve vannak a kötetben igazi kincsek is, és kevésbé értékes novellák. Tegyetek egy próbát vele, és írjátok meg a véleményeteket: nektek melyik novella tetszett, melyik tetszett kevésbé? :) 

★★★★★★★★☆☆ (8/10)

INFORMÁCIÓK
Kiadó: Scolar
Megjelenés éve: 2015
Oldalszám: 177
Eredeti cím: Todo

A bejegyzés a Scolar Kiadó jóvoltából jöhetett létre.

Megjegyzések