Ugrás a fő tartalomra

James Lecesne - Trevor

Trevor egy vidám, jó humorú, tizenhárom éves fiú, de otthon és az iskolában különcként kezelik. Trevor művész szeretne lenni, mégpedig olyan, aki megváltoztatja a világot. De miért vesz föl csillogó Lady Gaga-jelmezt halloweenkor? Trevor szerint azért, mert jól néz ki, és amúgy is Lady Gaga a példaképe. A többieknek erről teljesen más a véleménye. Egy ideig a szülei és a barátai is megpróbálnak úgy tenni, mintha Trevor egy átlagos srác lenne. Hisz ez volna a legjobb, nem? Könnyebb elfogadni azt, aki olyan, mint te vagy én. Ha valaki nagyon más, akkor mindenki félrenéz, és reménykedik, hogy nem jól látja. De Trevor különleges, tehetséges és más, és ilyen is akar maradni. De meddig úszhat szemben az árral?

A Trevor egy fordulatos, amerikai kisregény a kamaszkori útkeresésről, a másságról és az elfogadásról. Elfogadni magunkat és egymást nem a legegyszerűbb, de a legszebb feladat a világon.

Nem mondom azt, hogy szerintem a Trevor történetéhez hasonlót még senki sem talált ki, és hogy minden szereplő elénk terítette a lelkét. Viszont attól függetlenül, hogy talán egy kicsit sablon, és talán hétköznapi alapokra helyezi a történetet, talán 100 oldalba nem fért bele minden egyes rezdülés, mégis azt kell mondanom, hogy megéri elolvasni. El kell olvasni, mindenkinek.

Röpke száz oldalas, kicsike, gyorsan elolvasható könyvről beszélünk. A témája a fülszöveg szerint a sablonos bullying, tiniöngyilkosság téma. Akkor mégis mi teszi olyan világmegváltóvá ezt a könyvet? Miért kapott a belőle készült rövidfilmért James Lecesne Oscar-díjat? Miért tenném én kötelezővé?

Azért, mert szíven üt. Mert nem elég, hogy egy tinédzser útkeresését ábrázolja, de ráadásul még az önmagával vívott harcokat, a tagadásban élést és a folytonos megrázkódtatásokat is. Trevor szülei nem foglalkoznak vele, a barátai sorra cserbenhagyják, senki nem fogadja el - hogyan is fogadhatná el önmagát? Eléggé kiszámítható a vége, de annál jobb. Mert tudjuk, hogy mi lesz, ezért nem izgulunk - így jobban el tudunk merülni a történetben. 

Nemrég a könyv írójával, James Lecesne-nel beszélgettem, amely interjú keretei között sokat elárul a Trevor keletkezéséről és az általa létrehozott segélyvonalról, a Trevor Projektről. Ebből a beszélgetésből megtudtam, hogy Trevor történetét James saját mássága inspirálta, szinte a saját lelkéből tépte ki a történetet. Éppen ezért még jobban szeretem ezt a könyvet, és még inkább ajánlom mindenkinek.

A rövidfilm, amiért Lecesne Oscar-díjat kapott, és amiből a regény készült, elérhető a YouTube-on, két részletben:





Kedvenc idézetek

"Más vagyok, és ezen a világon semmi sem változtathat."

"Az emberek nem veszik észre, hogy néha egy érzés olyan erős, hogy inkább csak lefeküdnél és meghalnál, mint hogy tovább érezd."

"Nem jár mindenkinek, hogy szeressék?"

"Valami baj van velem, és ez nyilvánvalóan látszik is. De micsoda? Nem számított, milyen hosszasan álltam a tükör előtt, nem számított, milyen feszülten meredtem a tükörképemre, nem láttam azt, ami mássá tesz a többiekhez képest. Az életem nyilvánvaló tragédia: vicces, hogy pont én vagyok az egyetlen, aki nem látom."

"Meglepődnél, milyen gyorsan túljut az ember a legrosszabbon."

"– Tudtok más olyan példát, mikor egy művész a művével változtatni tudott a dolgokon? – kérdezte a tanár. 
Csend. 
Majdnem feltettem a kezem, hogy megemlítsem Lady Gaga híres esetét, mikor teljes egészében húsból készült ruhát vett fel, hogy tiltakozzon, mert a melegeknek titkolniuk kell a szexuális orientációjukat a hadseregben, vagy gyalázatos módon kirakják őket onnan. De aztán meggondoltam magam. Nem akartam, hogy mindenki azt higgye, figyelem a melegekről szóló híreket."


«««««««««« (10/10)

Megjegyzések