Ugrás a fő tartalomra

Holly Smale - A lány, aki mindig mindent félreért (Geek Girl #2)





Harriet Manners sok mindent tud. 
* Az embernek általában 70 000 gondolat fordul meg a fejében naponta. 
* A pillangónak négyezer izma van. 
* Egy átlagos ember egy tonna ételt fogyaszt el egy év leforgása alatt. 
* Strébernek lenni + modellnek = a cuccaidon újabb és újabb graffitik jelennek meg. 
A fiúkról viszont egyértelmű, hogy semmit nem tud. Pedig fergeteges tokiói modellútja alatt minden eddig összegyűjtött tudását becserélné, ha csak halványan sejthetné, mit is kezdjen egy bizonyos sráccal…




Nem is olyan régen olvashattátok az áradozásomat a sorozat első részéről, A lány, akit soha senki nem vett észre-ről, ami már a megjelenésekor felkeltette az érdeklődésemet, így nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy a kiadó megjelenteti a sorozat második részét, és tovább olvashatok Harrietről, akiben elég sokszor magamra ismertem az olvasás során.

Harriet geeknek vallja magát, és én is így vélekedek magamról - persze nem azt mondom, hogy a tanulás az életem, és én vagyok az a tipikus stréber, akiből minden osztályban fellelhető egy, és aki mindig tanul és jó jegyeket szerez, és mindig emlékezteti a tanárt, hogy volt házi feladat. Én nem ilyen vagyok, és Harriet sem. Viszont mindketten egy kicsit socially awkward típusúak vagyunk, szeretünk (sőt, imádunk) olvasni és inkább töltünk el egy estét olvasással otthon, mint bulizással vagy ivással egy szórakozóhelyen/házibuliban. Így hát Harriet Manners az a karakter az eddigi olvasmányaim közül, akivel a legjobban tudok azonosulni. Megértem a gondolatait, és a geek-énem örül, hogy végre egy kicsit esetlen, valósághű főhősről olvashat a sok bátor, ravasz, tökéletes, gyönyörű főhősnő helyett.

Ez a rész szerintem még jobb volt, mint az előző, mert tudtam, hogy mire számítsak, és már nem kellett azzal foglalkoznia az írónőnek, hogy elmagyarázza és felvezesse, hogy miért geek Harriet, miként változik meg az élete és milyen is a családja. Szóval ez a könyv most már 100%-ban Harriet bonyodalmairól szólt. :)


A szereplők még mindig a régiek, imádom, hogy nem változtak semmit:
  • Harriet még mindig imádja a tényeket, a listákat és amerre jár, ott bonyodalmak támadnak,
  • Nat még mindig nagyon támogatja Harrietet és kiáll mellette minden körülmények között,
  • Toby még mindig zaklatja Harrietet és távolról csodálja őt,
  • Harriet apukája még mindig zseniálisan vicces,
  • Annabel még mindig a tökéletes anya-típus,
  • Yuka még mindig egy jégkirálynő, bár már kezd felolvadni,
  • Wilbur még mindig imád viccesen beszélni.
A történet végkifejlete abszolút kiszámíthatatlan és mindenféle spoilerezést elkerülve csak annyit mondanék: nagyon megható. :)


Aki azt hinné, hogy ez csak egy átlagos YA regény, azt nagyot téved. Megvan benne minden, ami egy ütős, fantasztikus, kortalan regényhez szükséges: szerelem, ármánykodás, családi kapcsolatok, bonyodalmak, mély érzések, és legfőképpen: humor, humor, humor. Nem is tudom, mikor nevettem utoljára ennyit egy könyvön (ja, de, amikor az első részt olvastam :)), szóval ha éppen szomorúak vagytok, vagy csak egy könnyed kis olvasmányra vágytok, mindenképpen a Geek Girl sorozatra van szükségetek.

Igazából nem nagyon tudok mit mondani, mert csak úgy érthetitek meg a fantasztikusságát ennek a regénynek, ha elolvassátok, de tényleg, bátran ajánlom mindenkinek.

Szereplők

Harriet Manners

Natalie Grey

Richard Manners

Annabel Manners

Yuka Ito

Nick Hidaka

Toby Pilgrim

Wilbur

És az új szereplők...

Rin

Poppy

Bunty Brown

Kedvenc idézetek

"Nem számít, milyen messzire megyek, vagy hogy milyen elveszettnek és magányosnak érzem magam. Mert ide tartozom. És mindig is ide tartoztam. 
Innen tudom, hogy otthon vagyok."

"A Manners család 
• Harriet 
• Tabitha 
• Richard 
• Annabel 
• Bunty
– Látod? – mondja halkan, és a listára mutat. – Még mindig te vagy nálam az első helyen. 
Meglök a vállával, mire a világ visszazökken a helyére bennem, mintha nem is hullott volna szét korábban soha. 
– Hogy micsoda? – panaszkodik Apu, aki épp fölénk hajolt. – Most viccelsz velem? A harmadik vagyok? De hát mindenki az én vezetéknevemet használja: tőlem kaptátok, kis névlopók!"

"A bolygónkon 7123024873 ember él, és Nick még mindig engem akar."

"Hát nem érted, Harriet? – mondja Nick teljesen elkeseredve. – Tetszik, hogy az esőcseppekben a csillagokat látod, és mindent tudsz a felhők formájáról, meg a kolibri szívveréséről. Tetszik, hogy tudod, hogy a zsiráfoknak nincs hangszalagja, és hogy a cápák nem tudják abbahagyni a mozgást. Tetszik, ahogy a magasba emeled a kis orrod, ahogy dobbantasz a lábaddal, és hogy a homlokod ráncolod, mielőtt kitör belőled a nevetés. Tetszik, ahogy elvörösödik a füled, amikor zavarba jössz, és hogy sötétebbek lesznek a szeplőid, ha mérges vagy. Tetszik, hogy mielőtt elsírod magad, az álladból egy gyűrött kis papírgalacsin lesz. Tetszik, hogy amikor kiabálsz velem, úgy csinálsz, mintha T-Rex lennél. Nagyon is kedvellek, Harriet. Miért van az, hogy az egész világegyetemben ez az egyetlen dolog, amit olyan nehéz belegyömöszölni a nagy, zsíros agyadba?"

"KI A SZENT KALÁCSNAK KÉPZELED MAGAD, NICK? Lehet, hogy szupermodell vagy, és gyönyörű, sármos és cuki meg vicces, de akkor is csak egy fiú vagy! Csak egy fiú vagy, én pedig csak egy lány, és minden alkalommal, amikor levegőt veszek, olyan molekulák jutnak a szervezetembe, amelyek egykor dinoszauruszokhoz tartoztak, ami azt jelenti, hogy RÉSZBEN DINOSZAURUSZ VAGYOK, NAGY VALÓSZÍNŰSÉG SZERINT T-REX, ÚGYHOGY NEM BÁNHATSZ ÍGY VELEM!"

"Azt tudtátok, hogy ha a Mikulás igazi lenne, és a világ mind a 378 millió keresztény gyerekének ki akarná szállítani az ajándékát, akkor a szánjának a hangsebesség 3000-szeresével kellene haladnia, amihez 214200 rénszarvasra lenne szüksége, de a légellenállás és a centrifugális erők hatására a szarvasok és a Mikulás is felrobbanna?"

"I ♥ Japán
Délre már ott tartok, hogy visszavonhatatlanul, minden porcikámmal szerelmes vagyok Tokióba. Ahogy ezt az új pólóm, baseballsapkám, tollam, ceruzám és kitűzőm is hangosan hirdeti egyébként. 
♥-em, hogy ilyen furcsa, hangos és hatalmas. 
♥-em ezt az előzékenységet, és hogy minden olyan rendezett és őrült egyszerre. 
♥-em a kétemeletnyi televíziókat az épületek oldalán, és azt, hogy az eladók meghajolnak előttem, ha belépek az üzletbe, és azt éneklik, hogy irrashaimmaaseee!!! (jó napot), mintha valami előkelőség lennék. 
♥-em, hogy úgy dobálhatom az aprót az automatákba, ahogy kedvem tartja, és akkor is pontosan adnak vissza, meg azt is, ahogy az emberek elalszanak a metrón, és az idegenek vállára hajtják a fejüket. 
♥-em az elektromos vécéket, amelyeknek melegítik az ülését, meg zenélnek is, és vizet spriccelnek az ember fenekére, és miközben pisilek, olyan hangot ad ki, mintha lehúztam volna a mosdót, hogy mások ne hallják a csörgedezést. 
♥-em, hogy az emberek itt akkor is megvárják, hogy zöldet mutasson a lámpa, ha nem jön egy autó sem. 
♥-em azt, hogy itt sosem lehet unatkozni, még akkor sem, ha egymilliárd évig élnék Japánban."

"Miközben azzal vagyok elfoglalva, hogy tízméteres körzetben mindent kékre fessek, észreveszem, hogy volt tizenegy nem fogadott hívásom a szüleimtől, kettő téves számról, négy hangüzenet, és kilenc SMS. A legtöbb arról érdeklődött, megérkeztem-e Japánba épségben, és négy arra emlékeztetett, hogy mi hiányzik annyira:
1. A SZEKRÉNYEDBEN FELEJTETTÉL EGY NAGY CSOMAG MARS CSOKIT. VEHETEK BELŐLE EGYET? APU X 
2. VETTEM BELŐLE HÁRMAT. REMÉLEM, NEM GÁZ. APU X 
3. AKKOR MOST KIVESZEK MÉG EGYET, OK? APU X 
4. HARRIET, ÉDESAPÁD MÁR MEGINT BEFALT EGY EGÉSZ CSOMAG MARS CSOKIT, ÉS ROSSZUL LETT. KÉRLEK, NE HAGYJ MÁSKOR ÉDESSÉGET OLYAN HELYEN, AHOL RÁTALÁLHAT. A X"

"– Hívj bármikor, ha szükséged van rám! Én addig megpróbálom elkerülni a tehénfejést. 
– Jaj tényleg, milyen a fejés? Minden csupa ragacs? 
– Fogalmam sincs. Azt mondogatom az embereknek, hogy nem vagyok hajlandó megfogni a tehén cicijét, mivel nem vagyok leszbikus tehén, úgyhogy eddig nem sikerült közelebbről megvizsgálnom."

"– Zac? – hallom Annabel kérdését, aki épp ketchupot önt egy felbontott körtebefőttes üvegbe, majd egy golyóstoll végével elkezdi kevergetni. – És azt fiúnak vagy lánynak? 
– Bármelyiknek, ez egy teljesen uniszex név. – Apu szünetet tart, majd hozzáteszi: – És van egy arapapagáj San Joséban, akit így hívnak, és ő egy perc alatt huszonkétszer képes kosárra dobni a magasból. 
– Ezt megvétóznám. 
– És mit szólsz a Zeuszhoz? 
– Zeusz? Az istenek és emberek villámharagú görög atyja után? 
– Nem, hanem a világ legmagasabb kutyája után. Német dog. És szép szemei vannak. 
Annabel felnevet. 
– Nem érdekel, mennyire szépek a szemei, Richard. Megvétózva. 
– Archibald, a világ legkisebb bikája? 
Annabel nyugodtan Apura emeli a tekintetét. 
– Szerintem itt az ideje visszaadni Harrietnek a Guiness Rekordok Könyvét. 
Apu megrázza a fejét. 
– Most nagyot csalódtam benned, Annabel. Te egyáltalán nem tiszteled az állatvilág uralkodóit? 
– Dehogynem, nagyon is tisztelem őket, Richard. Csak nem feltétlenül szeretném, ha előmásznának a méhemből."

«««««««««« (10/10)

INFORMÁCIÓK
Kiadó: Manó Könyvek
Megjelenés éve: 2015
Oldalszám: 328
Eredeti cím: Model Misfit
Sorozat: Geek Girl
Sorozat következő része: Picture Perfect


A bejegyzés a Manó Könyvek kiadó jóvoltából jöhetett létre.

Megjegyzések