Ugrás a fő tartalomra

Rachel Hawkins - Hex Hall (Hex Hall #1)


Három évvel ezelőtt Sophie Mercer rádöbbent, hogy boszorkány. Ebből jó pár kalamajka keletkezett. Anyja, aki nincs megáldva boszorkányképességgel, mindenben segíti őt, de csak akkor értekezik Sophie apjával, akit a lány szinte csak fényképről ismer, amikor nagyon szükséges. De amikor Sophie bűbája nagyon rosszul sül el a szalagavató bálon, és túlságosan magára vonja az emberek figyelmét, apja az, aki úgy dönt, büntetést érdemel: ezért a Hex Hallba, egy elzárt nevelőotthonba kerül, mely a rossz útra tért Prodigiumok (vagyis boszorkányok, tündérek és alakváltók) gyűjtőhelye. 

A hasonszőrű csudabogár-tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhet: három erős, szupermodell-kinézetű ellenség, egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelem, egy ijesztően követő kísértet, és egy szobatárs, akiről kiderül, hogy a suli leggyűlöltebb diákja, és ráadásul vámpír. De a legrosszabb akkor jön, amikor Sophie rádöbben, hogy egy titokzatos ragadozó támadja meg a diákokat, és egyetlen barátja az elsőszámú gyanúsított. 
Egyre több lesz a vérfagyasztó rejtély, és Sophie kénytelen felkészülni a legnagyobb fenyegetésre: egy ősi, titkos társaság egyetlen célja, hogy elpusztítsa a Prodigiumokat – de különösen őt.
~



Hűha...
Bár nyáron olvastam ezt a könyvet, mégis csak most tudtam megírni róla a bejegyzést: egyrészt azért, mert a gondolatoknak egy kicsit kellett érlelődniük bennem, másrészt pedig azért, mert el voltam havazva a recenziós könyvek és booktagek bejegyzéseinek írásával, és most, hogy van egy kis időm és kedvem, megyek visszafele az olvasmánylistámon és írok minden könyvről, amit csak úgy, szórakozásból olvastam el és még nem született róluk bejegyzés.
A Hex Hall-t a névnapomra kaptam sok más könyvvel együtt, és igazából úgy rendeltem meg, hogy a fülszöveget el sem olvastam, csak megláttam a borítót, és rájöttem, hogy ez nekem kell. És milyen jól döntöttem...

A könyv a kedvencem lett, és ennek nagyon nyomós okai vannak:

  • Hihetetlenül vicces. Rengeteget nevettem az olvasása közben, minden oldalra jutott egy jó poén, egy szóvicc, egy vicces elszólás vagy szerencsétlenkedés, ezt majd az idézetekből is láthatjátok. Ilyen vicces, és mégis értékes könyvet addig még nem olvastam, és azóta sem.
  • Fantasy a javából. Van benne minden, ami kell egy jó fantasy regényhez: szellemek, tündérek, boszorkányok, vámpírok, vérfarkasok... Ezekből akár egyet-egyet is kiragadhatnánk, és már egy jó könyvet kapnánk. Ám Hawkins egyesített minden természetfeletti lényt, és ez teszi a Hex Hallt rendkívül erős fantasy-vá.
  • Jól felépített világ. Egy titkos társaság, aki a progidiumokra vadászik. Egy bentlakásos iskola, a Hekaté Hall, ahova a problémás "szörnyek" járnak. Varázslás. Tanórák. Minden, ami kell.

  • Harry Potter reference. Bár egyáltalán nem mondanám, hogy a Harry Potter koppintása, azért észrevehető, hogy hasonló hozzá. Mármint a varázslatos bentlakásos iskola témája. És ezért imádtam. Mert a Harry Potter világa a gyermekkorom, és jó volt egy kicsit visszacsöppenni egy hasonló történetbe.

  • Erős érzelmek. Attól függetlenül, hogy ez egy ifjúsági fantasy, erős érzelmek játszanak szerepet a történetben. Bonyolult családi háttér, bullying, barátság, szenvedély, szerelem, irigység..

Ezek után kell még valamit mondanom, hogy szaladj el a könyvesboltba és megvedd a könyvet? Szerintem nem. :)


Szereplők


Sophie Mercer

Mrs. Casnoff

Archer Cross

Elodie

Alice

Vandy

Jenna


Kedvenc idézetek


"Persze teljesen logikusnak tűnt, hogy az a két ember, aki máris utál engem, együtt járjon."

image
"Az arcom talán nyugodtnak tűnt, de a gyomrom úgy háborgott, mint egy rockkoncert nézőtere. Egy másodpercig szórakoztatónak találtam, hogy a belső szerveimet szakadt farmerben és kihúzott szemmel képzeltem magam elé."

"Olyan felsőbbrendűen vonta fel a szemöldökét, hogy rögtön féltékeny lettem. Fájdalom, de nekem ez sohasem ment. Mindig felszaladt mindkettő, és cinikus helyett ijedt ábrázatot öltöttem magamra."

"Eddig úgy éltél, hogy az egyik lábad az egyik, másik lábad a másik világban volt. De ennek vége. Most már hekatés vagy."

"Ekkora azonban az orrát a hajamba fúrva hirtelen alaposan belém szimatolt. 

Csupasz vállamra nyálcsík folyt. 
Nyugalmat erőltettem magamra, és egy másodperc múlva eleresztett. 
Szégyenkezve vállat vont. 
– Bocsika. Vérfarkas szokás. 


– Semmi probléma! – mondtam, pedig csak az járt a fejemben, hogy „Nyál! Vérfarkas nyál! Az én bőrömön!”"

"Könnyekben törtem ki. Nem tragikusan szép, elegáns könnycseppeket ejtettem, hanem takonnyal vegyített, elmázolt krokodilkönnyeket, és ehhez még adjatok hozzá egy kivörösödött arcot is."

"Lehet, hogy lúzer vagyok, de legalább tudok varázsolni, nem?"

"Sophia Alice Mercer, szörny a szörnyszülöttek között."

"Nekem a szemüveges kockafejek a gyengéim. Tudod, engem az arrogáns, helyes fiúk nem indítanak be."

"Ugyan hány embert rángat ki az ágyból a dédmamája szelleme?"

"Nagyon frusztrált, hogy a semmiből simán elővarázsoltam olyan nagy dolgokat is, mint mondjuk egy szék, de nem voltam képes olyan ruhát teremteni, ami nem kész hányinger."


"Rengetegen álltak körülöttünk, de én hirtelen úgy éreztem, mintha csak ketten lennénk a teremben. Valami történt közöttünk, ebben biztos voltam. Szikrázott a levegő, ami eddig – legalább Archer részéről hiányzott."


"Úgy éreztem, mintha ezernyi csillagszóró gyulladt volna bennem. Olyan széles mosoly terült el az arcomon, hogy szabályosan fájt. De most nem bántam, ha látja. 
Tudtam, hogy már nem csak nyomulok Archerre. 
Hanem tényleg szerelmes vagyok belé."

"Csókolóztam már azelőtt is, de ilyet még sohasem éreztem. Mintha a fejem búbjától a lábam ujjáig elektromosság járt volna át. Eszembe jutottak Alice szavai, aki szerint a szerelemnek megvan a maga ereje. Mennyire igaza volt: ez tényleg varázslat."

"Azért élt bennem egy higgadtan gondolkodó lény is, aki a szívéhez kapva azon aggódott, hogy a szüzességemet nem feltétlenül egy pincében kellene elvesztenem. Ennek ellenére amikor Archer az ingem alá nyúlt, és végighúzta a kezét a hátamon, úgy gondoltam, a pince ugyanolyan jó lesz, mint bármelyik másik hely."


★★★★★★★★★★ (10/10)

Megjegyzések

  1. Annyira szórakoztató ez a könyv, és minden fejezetben van valami csavar és fordulat amin ki tudok akadni ha épp nem egy poénon mosolygok.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése