Ugrás a fő tartalomra

James Dashner - Tűzpróba (Útvesztő-trilógia #2)

Az Útvesztő-sorozat második kötete. 

Már a sorozat nyitókötetében sem volt éppen leányálom a rejtélyes Próbák első szakasza a gyilkos Útvesztőben. A Tisztás túlélői most újabb titokzatos kalandnak, még kegyetlenebb kísérletnek néznek elébe: vár rájuk a Tűzpróba. Az Útvesztő ugyancsak szenzációs bestsellerré lett folytatásában Thomasra és társaira újabb vérfagyasztó megpróbáltatások várnak. A Föld felszínét hatalmas napkitörések jórészt felperzselték, az emberiséget megtizedelte egy halálos vírus. A fiatalok megtudják, hogy ők is megfertőződtek, ám ha kiállnak egy újabb Próbát, meggyógyulhatnak. Kalandos útjuk során nyoma vész a csapat egyetlen lány tagjának, Teresának, és a fiúk elhatározzák, hogy felkutatják, még ha ez az életükbe kerül is. Halvány fogalmuk sincs róla, micsoda elképesztő veszélyek várnak rájuk… 
James Dashner, a világszerte óriási sikert aratott Útvesztő-sorozat szerzője az egyik legnépszerűbb amerikai ifjúsági író. A trilógiának szánt sorozat köteteinek száma utóbb négyre nőtt, ahogy a Sziklás-hegységben élő szerző gyermekeinek száma is. Az Útvesztő és folytatása, a Tűzpróba írója amúgy nem nagy barátja a számoknak, pedig eredetileg könyvelőként dolgozott. Most viszont rendkívül hálás azért, hogy történetek írásából élhet, és úgy tartja, nála nagyobb mázlista kevés van a világon.

Hűha, most nehezen találok szavakat... Annyi kérdés fogalmazódott meg bennem, annyi üres foltot hagyott az elmémben a történet, hogy egy kis időbe tellett, mire összeszedtem magam. Azt meg kell hagyni, hogy ez a könyv a félelmeimmel ellentétben simán felért az Útvesztőhöz.

Amikor már azt hinnénk, hogy minden rendben lesz, és a tisztársak boldogan élnek, míg meg nem halnak - bumm - apokalipszis, mutánsok, furcsa emberek, megmagyarázhatatlan jelenségek. Ezért szeretem Dashnert. Mert hiába kínoz minket a függővégeivel, egy percre sem hagyja lankadni az olvasó figyelmét. Ez a kötet is egy hatalmas függővéggel ért véget, és már szinte a falat kaparom a folytatásért, mert meg kell tudnom , mi történik!! Lehet elolvasom angolul, utána majd magyarul is. :$

Ebben a kötetben is búcsút kellett vennünk pár embertől, és megismertünk új szereplőket. Új bonyodalmak jöttek, új emberek fordultak egymás ellen - hát szóval érdekes volt, az biztos. Volt pár olyan szereplő, akiben hatalmasat csalódtam, és voltak olyanok, akiket még mindig imádok - Minho és Newt humora nagyszerűen vitte előre a történetet.

spoiler
A VESZETT-et még mindig utálom, mert elképesztő, hogy ilyet tudnak tenni más emberekkel. Valamiért nem lepett meg az újabb próba, viszont a B csoport létezése, és az emberek ide-oda irányítása igen. És Theresa... rettenetesen csalódtam benne, nem gondoltam volna, hogy a szende kislány, aki utoljára érkezett a Tisztásra, ilyen mocskos dolgokra képes.
spoiler vége

Külön meg kell dicsérnem a borítót, hiszen remekül illeszkedik a Perzseltföldi hangulathoz, sokkal jobb, mint az eredeti. Amikor meneteltek a hőségben, gyakran becsuktam a könyvet és néztem a borítót, jobban bele tudtam magam élni a viszontagságokba, amin a tisztársak keresztül mentek.

Szereplők

Thomas

Theresa

Newt

Minho

Frypan

Brenda

Jorge

Aris


Kedvenc idézetek

"Az emberi faj jövőjének biztosítása minden más szempontot felülír. Minden egyes halál és minden egyes áldozat busásan megtérül, ha a végeredményt nézzük."

"Hát, csajok, nagyon nagyra tarthattok engem, ha húszan jöttök rám késekkel meg bozótvágókkal, miközben én egyedül vagyok, nulla fegyverrel. Igazán különlegesnek érzem magam."

"Amikor elment, olyan érzése támadt, mintha megnyitottak volna benne valami hatalmas űrt: üres lett nélküle. Mintha a távollétében valami sűrű folyadék töltötte volna fel lassan a teret, hogy aztán érkezése-távozása újra kiszippantsa belőle."

"– Mi volt ez? – suttogta Thomas. 
– Megpattant egy régi izzó, gondolom. – Brenda hangja teljesen nyugodtan csengett. Letette a földre az elemlámpát, így a fény a szemközti falat világította meg. 
– Miért törne el magától egy régi villanykörte? 
– Nem tudom. Talán egy patkány? 
– Egyetlen patkányt sem láttam eddig. Ráadásul, mióta sétálnak patkányok a plafonon? 
A lány csúfolkodva nézett rá, mikor megjegyezte: 
– Igazad van. Ezek szerint egy repülő patkánynak kellett lennie."

"– Ízlik? – kérdezte Brenda, beletúrva saját ételébe. 
– Kérlek szépen, én képes lennék lelökni a saját anyámat a lépcsőn, csak hogy ehessek még ebből a cuccból. 
[…] 
– Én meg tudnám ölni az anyádat valami friss kerti zöldségért. Egy szép salátáért.
– Feltételezem, hogy az anyukámnak nem sok esélye lenne, ha valaha közénk meg egy sarki fűszeres közé állna."

"– Ha valaki megpróbál megölni téged, vagy engem, vagy bárki mást közülünk, annak az egész csapattal kell szembenéznie, nem igaz? 
– Milyen egy cukorfalat vagy – horkant fel Serpenyő. – Menj csak, és halj hősi halált Thomas mellett, ha ahhoz van kedved. Azt hiszem, én inkább elslisszolok, és élvezem az életet egy kis bűntudattal."


★★★★★★★★★★ (10/10)
Kiadó: Cartaphilus
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 414
Eredeti cím: The Scorch Trials
Sorozat következő része: The Death Cure


A bejegyzés a Cartaphilus Kiadó jóvoltából jöhetett létre.

Megjegyzések

  1. Nekem unalmas volt a tűzpróba, teljesen ilyen átvezető kötet az befejező részre, igazából semmi értelme a kötetnek szerintem:) De már csak a halálkúra van hátra, mert még nem olvastam:(

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése