Ugrás a fő tartalomra

"Az ismeretségi köröm nem tud róla, hogy írok." - interjú Aurora White írónővel.

Amint észrevehettétek, a csütörtöki Arthur Madsen interjú után most ismét egy fiatal magyar szerzőt, Aurora Whiteot faggattam 2013-as megjelenésű regénye, a Gyöngyhalász kapcsán, amelyről tegnap olvashattatok itt, a blogon. :)

Mit tudhatunk rólad?
Komárom-Esztergom megyében élek egy kis faluban. Huszonhat éves vagyok. Egy neves gyógyszergyárnál dolgozom, laboránsként már három éve. Szabadidőmben az íráson kívül többnyire olvasok, nyelveket tanulok. Érdekelnek a különböző kultúrák, vallások.
Említetted, hogy szeretsz olvasni. Van esetleg kedvenc íród, könyved, műfajod?
Nagyon szeretek olvasni és elég sok kedvencem van. Néhány közülük: Szigethy Éva: Bözsike, a szegedi masamód; Eliza Beth: Isteni sakkjátszma trilógia; A Gyűrűk Ura trilógia Tolkientől és a Harry Potterek is a szívem csücskei. Szeretem a szépirodalmat, a krimiket, Verne, Margit Sandemo munkáit.
 Tudják a rokonaid, barátaid, hogy írsz?
Nem, az ismeretségi köröm nem tud róla, hogy írok.
Mit gondolsz, előny vagy hátrány, hogy álnéven írsz?
Szerintem előny, abból a szempontból, hogy a mai világban a magyarok szívesebben olvasnak külföldi íróktól, mint hazaiaktól, így nagyobb eséllyel kerülhetek én is sorba náluk.
 Beszélgessünk egy kicsit a Gyöngyhalászról. Honnan jött a regény ötlete?
Már gyerekkorom óta nagy álmom, hogy író legyek. Nagyjából amikortól megszerettem az olvasást. Tizenöt évesen kezdtem el először „regényt” írni, ami végül is a kukában landolt. Utána tizenhét évesen ismét nekiláttam egy regénynek (ugyanazzal a címmel: A Szörnyetege Szigetén), de az akkori barátom összetörte az aprócska önbizalmam, ezért ebből sem lett semmi. Végül tizenkilenc-húsz éves koromban ráakadtam egy internetes oldalra, ahol aztán ténylegesen elkezdtem írói munkásságomat. Eleinte csak versekkel, később novellákkal, majd regényekkel.
Elég érdekes témáról írsz a könyvben. Végeztél valamilyen kutatómunkát, mielőtt tollat ragadtál?
Nem, csak a megírása előtt elolvastam egy-két hasonló történetet a témában. De régebben is szerettem a kalózos regényeket, így az nagy segítség volt számomra.
Az első három könyvedet (Netes szerelem, Netes szerelem 2., A sötétség gyermeke) a holnap magazin adta ki, a Gyöngyhalászt viszont már az Élő Könyvműhely. Lehet tudni ennek az okát?
Igen, az első kiadóval nem vagyok túl elégedett, meg igazából szeretnék kicsit terjeszkedni, ismertebbé válni és ezt a módszert találom az egyik útnak.
Volt beleszólásod a könyvet illető változtatásokba, illetve a borító kinézetébe?
Tulajdonképpen a kiadó beszélt rá a névváltoztatásra is (ami szerintem nem teljesen tükrözi a mű tartalmát, eredetileg a Fekete kalóz özvegye lett volna a cím). Két borítóváltozat közül választhattam, ami a címmel volt összefüggésben. Mindkettő nagyon szép volt, ezért bármelyiket szívesen választottam volna.
 Milyenek számodra az ideális körülmények az íráshoz?
Egy csöndes szoba, laptoppal, esetleg egy csésze tea, vagy valami nassolni való. Időnként elolvasok egy-egy könyvet, vagy nézegetek egy jellemző képet, hogy jobban el tudjak merülni az adott témában.
Dolgozol épp valamin?
Igen, van egy félkész fantasy történetem, amit szeretnék majd befejezni, de per pillanat egy hét-nyolc kötetes sorozaton dolgozom. Már az első két résznek megvan a kézirata, jelenleg a harmadiknak fogok nekiállni.
Rosszul érintenek az esetleges negatív kritikák? Nyomon követed, miket írnak a könyvedről a különböző blogokon?
Néha egy kicsit elszomorítanak és kis időre elveszik a kedvem az írástól a negatív kritikák, de ösztönöznek, hogy jobb legyek és javítsak a hibáimon, még, ha sértő módon is fogalmazza meg valaki a véleményét. Igyekszem minden véleményt, bejegyzést elolvasni a könyveimről, s, ha esetleg úgy adódik, válaszolok is rájuk.
 Mit tanácsolnál azoknak, akik írók szeretnének lenni?
Semmiképpen ne küldjenek kéziratot a Novumnak, mert azzal csak megjárják. A másik tanácsom, hogy semmiképpen ne adják fel az álmaikat, írjanak! Ne hagyják, hogy a negatív kritikák elvegyék a kedvüket az írástól.

Megjegyzések