James Dashner - Az útvesztő (Útvesztő-trilógia #1)


Thomas egy hideg, sötét liftben tér magához, s az egyetlen dolog, amire emlékszik, az a keresztneve. Minden más eltűnt az emlékezetéből. Amikor a lift ajtaja kinyílik, Thomas a Tisztáson találja magát egy csapat srác között. A Tisztáson élő fiúk mindennap Futárokat küldenek a lakóhelyüket körbeölelő Útvesztőbe, amelyet nehéz kiismerni, mivel a falai minden éjjel elmozdulnak. Thomas, az utolsóként érkező újonc számára egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Útvesztő egy kód, ami megfejtésre vár. Úgy dönt tehát, hogy ő is Futár lesz. Annak viszont, hogy a megfejtés közelébe kerüljön, komoly ára van: például olyan lényekkel is találkoznia kell, akik elől mindenki más menekül.


EGYSZER CSAK MINDEN MEGVÁLTOZIK…

…megérkezik a Tisztásra az egyetlen lány, Teresa, aki nemcsak Thomasra lesz nagy hatással, hanem az egész csapat sorsára is.

James Dashner trilógiájának első kötete egyszerre borzongató, izgalmas és elgondolkodtató. Az Útvesztőben megidézett világra akkor is kíváncsiak vagyunk, ha nem valljuk be. A tudatalatti és az emlékezet különböző szintjei mindannyiunk életét befolyásolják, és Dashner erre az ismerős érzésre építi Az Útvesztőt, és csalogat bennünket egy saját szabályai szerint működő másik világba, a Tisztásra, ahol a fantázia és a valóság egyszerre van jelen.

„Üdv a Tisztáson!”

●●●

Mikor befejeztem körülbelül egy órán keresztül csak néztem ki a fejemből hogy úristen...egyszerűen hihetetlenül fantasztikusan csodálatosan varázslatos!! Értelmesebben kifejezve :D :

Valami iszonyat izgalmas történet gyönyörű borítóval és szeretni való szereplőkkel. Szeretem az ilyen könyveket, amik elgondolkodtatnak és egy nagy rejtélyt kell kibogoznunk a főhőssel együtt, hiszen pont ugyanannyit tudtunk a regény elején: a nevét. Együtt éltük túl az Útvesztőt, együtt kutattuk fel a megoldást és gubancoltuk ki Thomas emlékeit, így az olvasó teljesen bele tudja élni magát a regénybe.

Az elején egy kicsit nehezen indul be, úgyhogy úgy a 100. oldalig nem haladtam vele valami gyorsan, utána meg a maradék 262 oldalt egy nap alatt elolvastam, szóval ebből látszik, hogy nem kell megijedni, ha az elején nem nagyon tetszik, mert beindul a történet, csak előbb szükség van a Tisztás részletes leírására.

Tetszett a szleng, amit a fiúk kialakítottak, ebből is látszott, hogy mennyire régóta élnek így, és számomra felfoghatatlan, hogy ha kiszakítanak az addigi életedből, akkor hogy vagy képes egy idegen, félelmetes helyen új életet kezdeni, és hogy a tizenéves fiúk hogy voltak képesek létrehozni egy olyan közösséget, amely megszégyeníti a modern világ közösségeit. Én biztos bőgnék vagy megpróbálnék öngyilkos lenni vagy nem is tudom..aztán mikor Chuck elmondta, hogy mit csináltak az első hetekben, akkor megértettem, hogy hogy éreztek ők is.

Annyira megszerettem a Tisztársakat! Mintha én is közéjük tartoznék. :)

Egyszerűen még most sem tudom felfogni, hogy én eddig miért voltam olyan bökött, hogy nem olvastam ezt a könyvet? Hála Istennek, hogy valaki rábeszélt, hogy olvassam el, mert az életem egyik legjobb olvasásélménye lett. Alig várom már, hogy megjelenjen a folytatás, de lehet, hogy nem fogok bírni magammal, és megveszem angolul.. :$

Ha minden igaz, ebben az évben szeptember 18-án jelenik meg a filmadaptáció, én már teljesen tűkön ülök... :)
Oké, és most akadtam ki..Will Poulter kapta meg Gally szerepét? Oké, utáltam Gallyt, de Will Poultert és a bamba arckifejezését még jobban utálom..:(
Viszont a Tomot és Minhót játszó színészek tökéletesek a szerepre. :)

«««««««««« (10/10)
__________________________
Kiadó: Cartaphilus
Eredeti cím: The maze runner
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 362

A bejegyzés a Cartaphilus Kiadó jóvoltából jöhetett létre.

1 megjegyzés:

  1. Imádom az útvesztőt és James Dashner-t is. Egyik kedvencem ez a könyv.

    VálaszTörlés